Bizonyítvány

Múlt pénteken kiderült a nyelvvizsgám eredménye. Ha már annyit emlegettem itt, gondoltam, illik beszámolni róla. Átlag 6.5, listening 5.0, speaking 6.5, reading 6.5, writing 7.5. Sikerült elérnem a rég kitűzött célomat. Furcsa meglepetés volt, hogy otthon a 6.5-ös eredményt már felsőfokúnak honosítják. Eddig abban a hitben éltem, hogy ez valahol a felső és a közép közti eredmény, de mint most kiderült ez már a felsőfok alja. Bár messze nem érzem magam perfektnek angolból, azért az eredménynek nagyon örülök.

Nyelvvizsga

Szombaton nyelvvizsgázni voltam. Két hónap intenzív angolozás után szombaton elmentem kipróbálni magam. Korábban már említettem, hogy IELTS nyelvvizsgára készülök, és hogy a kitűzött célom a 6,5 pont.

A vizsgát a British Council szervezi világszerte. A helyi képviseletnél, vagy újabban online kell jelentkezni rá. A vizsgadíj elég borsos, de jár hozzá egy harminc órás online felkészítő. Nem tudom máshol hogy megy a dolog, de itt Cipruson nem sok előnye van az online jelentkezésnek. Jelentkeztem, majd be kellett fáradjak hozzájuk befizetni a vizsgadíjat, meg adni két igazolványfotót. Ennyi erővel ott helyben is jelentkezhettem volna.

Ezután szombat reggel megjelentem a vizsga helyszínén. Miután beazonosítottak, hogy tényleg én vagyok én, bemehettem. Voltunk még vagy százan vizsgázni óhajtók. Többnyire középiskolások. A vizsga első felét gyorsan lezavarták. listening, reading, writing egymás után, szinte csak technikai szünetekkel. Mire feleszméltem, el is ment a közel három óra, és mehettem ki a teremből.

A listeninget elég nehéznek éreztem. Bár hozzátenném, a felkészülés alatt is az ment mindig a legnehezebben. A reading, és a writing könnyebbek tűnt.

A társaság egy részét aznap délutánra rendelték vissza szóbelire. Szerencsére én ebbe a csoportba estem. További szerencse, hogy mivel jókor voltam jó helyen, egy órával hamarabb levizsgáztattak. Ez úgy történt, hogy már jóval a kapott vizsgaidőpont előtt ott voltam. Megkérdeztem a felügyelőt, hogy hol a WC. Aztán mikor jöttem ki, egy néni szinte berángatott a szomszédos terembe, hogy akkor kezdhetjük a vizsgát. Nem volt apelláta, levizsgáztam. Szerintem a szóbeli rész is simán ment.

Nincs más hátra, mint várni az eredményre. A vizsga napjától számított tizenharmadik napon lesz online megtekinthető. Aztán meg majd küldik a bizonyítványt. Én meg magyarázhatom.

Yellow Slip

Ma reggel beadtuk Yellow Slip utáni igényünket. A Yellow Slip nem más, mint az ideiglenes tartózkodási engedély ciprusi megfelelője. Mindennek szinte semmi értelme, hiszen EU-n belül ez az egész csak úri mulatság. Legalábbis az én szememben. Az egyetlen értelmes indok az, hogy a szomszédos iskolában tartandó görög órák ingyenesek azoknak, akik rendelkeznek ilyen papírral. A kurzust az EU támogatja. Ezt a mondatot az első órán tanították.

Szóval Yellow Slip. Az egész úgy kezdődött, hogy az elmúlt hétfőn kiderült, hogy szükségünk lesz rá. Zsófi letöltött a netről egy kazal nyomtatványt, amit kitöltöttünk, majd kitöltettünk munkaadóinkkal. Ezután elmentünk fényképészhez, igazolványképeket beszerezni. Ezekkel Zsófi elballagott az Immigrésön ofiszba(Bevándorlási hivatal), ahol közölték vele, hogy a) csak személyesen lehet intézni b) kell egy igazolás az egészségbiztosítótól is, c) még egy papírt ki kell töltenie a munkáltatónak.

Tehát másnap még egy papírt kitöltettünk munkaadóinkkal. Aztán elmentünk mindketten az egészségbiztosítóhoz, ahol kiállították az igazolást, Ma reggel pedig visszabattyogtunk immáron kéz a kézben a bevándorlási hivatalba. Közel egy óra várakozás után leadtuk a papírokat. Kaptunk róla elismervényt. Állítólag egy héten belül lesz eredmény. Most várakozunk.

Angol

Újabb dögunalmas, „nemkirándulós” bejegyzés.
Ez van.
Nem csak kirándulások történnek velünk.

Nyelvtanulásunk az elmúlt pár hónapban igencsak megfeneklett. Egymás után két görög tanfolyamról is sikerült lecsúszni. Autodidakta módon pedig nem megy a dolog, be kell lássunk. A jó hír az, hogy találtunk ugyan egy nagyon intenzív tanfolyamot, ami ráadásul nem is drága. A rossz hír pedig, hogy a jelentkezési határidő után próbáltunk befurakodni a csoportba, ami már tele volt.

Miután éreztük, hogy ez így nem mehet tovább, az angol felé fordítottuk tekintetünket. Egyrészt nekem még van egy kitűzött, de el nem ért célom. IELTS nyelvvizsga 6,5 szint. Másrészt Zsófi is szeretne fejlődni főleg szakmai angol terén. Nekiálltunk hát keresgélni a neten.

Zsófi egy tanárnőt talált, aki házhoz jön és árban is elég jó. A koncepció az lett volna, hogy heti egyszer jön másfél órára, elsősorban Zsófit tanítja üzleti angolra, én pedig csak másodhegedűsként vennék részt az órákon. Mellette pedig heti egy napot eljárok még külön. Az első órán kiderült, hogy nem egyre gondoltunk. A tanárnő valószínűleg inkább alacsonyabb szinten lehet jó. Persze ő is érezte a dolgot, ezért visszamondta az órákat.

Én emellett találtam egy másik tanárt, Davidet, aki kicsit Steve Jobs-ra hasonlít. A múlt hét elején volt a szintfelmérő, ami alapján heti 1x2 órát és rengeteg házi feladatot javasolt. Elfogadtam, úgyhogy tegnap megvolt az első óra.

Az első benyomások nagyon pozitívak. David egy szimpatikus angol úr, akiről minden pillanatban érződik, hogy profi tanár. Nagyon sok témában lehet vele beszélgetni, ugyanakkor nem úszik el az óra, remekül irányítja a beszélgetések és az óra menetét. Cseke tanárnőnél éreztem anno ugyanezt.

És hogy miért jó angolul tanulni angolt? Ha megfeneklesz egy mondat felénél, nem jön a magyar nyelvű mentőhajó, amivel kimagyarázhatod magad. Angolul kell leküzdened mondandód a homokpadról.

Az óra végén, az ígérteknek megfelelően rengeteg házit kaptam. Lusta diákhoz mélán próbáltam jelezni, hogy soknak találom. David válasza egy Vonnegut idézettel foglalható össze: „So, it goes.” vagyis „Így megy ez.”

Híreink vannak

Múlt hét pénteken Zsófi egy újsággal a kezében jött haza. A The Cyprus Weekly aktuális száma volt nála. Mind a ketten nagyon megörültünk neki. Végre valami kicsit oldja a hírzárlatot. A helyi hírekről eddig ugyanis nem nagyon értesültünk.


Nem is tudom, mikor volt utoljára a kezemben nyomtatott sajtó. Úgy értem hírlap. Mióta itt vagyunk, a hvg.hu az elsődleges hírforrásom, sőt már otthon is elfoglalta az internetes sajtó az újságok helyét egy ideje. Régebben emlékszem mindig megnéztem a Népszabadság vezércikkeit, meg az Uj Péter cikkeket, de hol van az már.

Az újság – mint a címe is mutatja – hetilap. Jó vaskos 68 oldalból és több mellékletből áll. Nem hogy legyet, de madárpókot is agyon lehet vele csapni, ha kell. A tartalmat tekintve van minden, Világ, gazdaság, helyi hírek régiókra bontva, interjúk, satöbbi. A végén pedig az elmaradhatatlan sport rovat. Ehhez a számhoz járt egy Lifestyle, egy apróhirdetési és egy TV műsor melléklet.


Az egyes oldalakon ugyan sok a kép, és a hirdetés, de tartalomból így sincs hiány. Eddig igaz csak átlapozni sikerült, de amit elolvastam, az színvonalas írásnak tűnt. Jó dolog ám reggelente a kávé mellett kicsit újságot lapozgatni.
És ami a legfontosabb, rögtön a második oldalról megtudtam, hogy nemrég a szigeten járt Viktorunk is.


Mindez kereken két euróba kerül. Egy ideig biztos megvesszük.

Nem, de, ne, oxi

- Bejöjjek hétvégén dolgozni ingyen?
- Ne. - Vagyis igen.

Akkor most ne vagy igen?
A görögben a "ne" szó jelentése igen. A nemet pedig úgy írjuk, oxi. Szerencsére ejteni ohi-nak ejtjük. Hasonló könnyebbség, hogy az igen tudtommal nem jelent semmit görögül. Vagy mégis?

Ráadásul itt simán lehet ilyen párbeszédeket elcsípni:
- Ne, ne, ne!
- Ne?
- Ne.
Míg ugyanezt oxi-val sosem hallottam.
Mondjuk ha jól belegondolunk otthon is van ám hasonló:
-Nem, nem és NEM!
Ugye ugye?! Azonos hangalak, mégis mekkora különbség.

Szóval itt a „ne” egy kicsit életérzés is, amit megszokni könnyű, magyar anyanyelvűnek görögül kifejezni viszont elég nehéz. Persze lehet, hogy csak a jó magyar pesszimista gondolkodásmódot kéne kicsit erőltetni és mindenre rávágni csuklóból hogy „ne”. Szerencsére nekem ez sem megy. Marad az odafigyelés.

Egyébként fel se merült, hogy hétvégén dolgozzak.

Abyss - a név kötelez

Abyss: A görög ἄβυσσος ejtsd: aviszosz szóból származik. Jelentése feneketlen, feneketlen lyuk, feneketlen mélység.


Néhányan tudjátok, hogy tavaly szeptember óta nem gyújtottam rá. Hogy a leszokás jobban menjen, választottam magamnak egy olyan sportot, ami mellett tuti nem lehet dohányozni. Így kerültem először komolyabb kapcsolatba a freedive-val, vagy magyarul szabad tüdős búvárkodással. Azóta több lett a sport számomra, mint egy szimpla mankó. Most, hogy egy mediterrán szigeten lakunk, mindenképpen szeretném tovább űzni, sőt kiterjeszteni új irányokba a dolgot.

Eddig nem nagyon volt időm foglalkozni a hobbimmal. Persze, ha strandra mentünk, a kis sárga uszonyom, meg a maszkom mindig jött velünk. Most viszont, hogy jobban jut idő a túlélésen kívül más dolgokra is, elkezdtem nézelődni a neten, klubok, boltok, információs portálok után. Az első búvárközpont, amin megakadt a szemem, az Abyss dive center volt, Paphosban. Magyar freedive körökben az Abyss név mindenkinek ismerősen cseng. A pesti Abyssban dolgozik ugyanis Ákos, aki az egyik motorja az Aida Hungary-nek. Nekem is ő mutatta meg a sport alapjait. Nem csoda hát hogy kötelezőnek éreztem a bolt meglátogatását.

A bolt tulaja Nikos, aki hobbi szinten szigonyos vadászik és foglalkozik a freedive népszerűsítésével. Van egy nagyjából hatvan fős klubjuk, hétvégente szerveznek eseményeket, aminek a költségeit - hajó bérlés, miegymás - szétdobják. Wow! Sokat beszélgettünk, nagyon segítőkész volt minden téren. Az egyetlen bökkenő, hogy közel százötven kilométerre lakunk mindettől.
Következő lépésként keresek egy Larnakában lévő klubot.

Kell a friss hal az asztalra!

Görög nyelvlecke magyaroknak

Első nyelvleckénken egy nagyon fontos szót fogunk megtanulni görögül.

Paprika: jelentése paprika, ejtsd: paprika, írd: pi, alfa, pi, ró, jota, kapa, alfa lásd még:

Szembe jött a boltban, muszáj volt megvenni, lefotózni, közölni. Színe répa-, íze téglapor. Hiányzol Kalocsa!

magyar, angol, görög, bábel

Egy idegen országba való költözésnek szerintem alapfeltétele, hogy az ember tudjon az adott országban beszélt nyelven. Nálunk kicsit faramuci a helyzet. Cipruson a hivatalos nyelv a görög. Az angolt mindenki, vagy nagyon sokan beszélik, köszönhetően annak, hogy az ország Brit koronagyarmat volt.

Zsófi remekül beszél franciául és angolul. Nekem pedig szintén megy az angol. A leendő munkáltatóim is tisztában vannak azzal, hogy nem tudok görögül.
Szerintem ennek ellenére joggal éreztük, érezzük azt, hogy mindez még kevés, és ahhoz, hogy jól be tudjuk illeszkedni, meg kell tanulnunk görögül. Mindezt nyomatékosítja, hogy a görög alfabet eltér az általunk használt ábécétől, vagyis az analfabetizmus totális.

Ennek a feszültségnek a csillapítására elkezdtünk görögöt tanulni. Heti kétszer két órában. Én még ezt fűszerezem ugyanennyi angollal is, mert "A fejlövés nem állhat meg."

Tegnap este például újra kisiskolást játszottam, és betűket tanultam. Ma megint lesz munka után görög óra, készülni kell. Este pedig meg kell csinálni hétfőre az angol házit. Indul a fejemben a bábeli zűrzavar, repedeznek tornyom falai.

De a végén megint egy emberrel több leszek!