Mikor megvettük a kocsinkat durván 95 ezer kilométer volt benne óra szerint. Átnyálaztam az összes papírját, és találtam egy számlát amely szerint 90ezernél meg volt csináltatva a kötelező szerviz, méghozzá a Renault helyi szakszervizében. Ezért aztán aggódni nem aggódtam, de azért gondoltam, az a biztos, amit az én felügyeletem mellett csinálnak meg. Egy kedves magyar srác aki a helyi Ford márkaképviseletben dolgozik ajánlott egy román szerelő srácot, aki náluk jó munkát végez, és vállal is fusi munkákat. Felhívtam, megegyeztünk, hogy akkor olaj, gyertyák, mindenféle szűrők cseréje lenne a feladat. Elkérte az alváz, meg motorszámot. Aztán az első megbeszélt találkozón egyszerűen nem jelent meg. Telefonra nem válaszolt. Mentségére legyen mondva, hogy akkoriban szült a felesége. Nem is a találkozó elmaradása miatt voltam mérges, hanem azért mert elfelejtett informálni, aztán meg szimplán elérhetetlen volt. Aztán valahogy előkerült. Másodjára összehoztuk a találkozót. Lelkiismeretesen megcsinált mindent, tényleg nem volt panasz, csak mint kiderült a légszűrő, amit rendelt nem jó a kocsiba. Kiporolta, meg visszatette a régit, majd megegyeztünk, hogy megrendeli, és hozza. Aztán megint eltűnt vagy két hétre. Telefonon elérhetetlen volt. Az egészet bonyolította két csavar, amit én vittem a dologba. Az egyik, hogy miután a nagyja munkát megcsinálta, kifizettem neki az egészet, a másik pedig, hogy miután megnéztük közösen a légkondi filterét megkértem, azt is rendelje már meg, cseréljük ki a légszűrővel együtt. Szóval munka kifizetve, két szűrő kicseréletlen, a srác meg megint sehol. Aztán valahogy ismét előkerült a ködből, megint találkoztunk, hozta a szűrőket. Légszűrőt berakta, légkondi filter nem stimmelt. Már röhögtem. Mondtam neki, hogy vigye a régit, és pont olyat hozzon. Mondanom sem kell, a srác megint jó időre kámforrá vált. Végül sikerült megint elérni, biztosított róla, hogy megvan a szűrő, megbeszéltük a találkát és… a találka napján ismét elérhetetlen volt. Aztán utolértem, jött a kifogás, én meg erősködtem, végül aznap este kilenc körül csak sikerült beraknia az utolsó hiányzó alkatrészt is a kocsiba. Így tartott az első szervizünk több mint két hónapig.
Futómű generál lejáró műszakival.
Április végén valahogy a homályból felderengett, hogy a kocsi műszakija, mintha most járna le. Megnéztük a papírokat és hopp április első napjaiban le is járt. Na, akkor gyorsan kerítsünk egy vizsgaállomást. Zsófi jár a kocsival, a munkahelyétől nem messze talált is egy helyet. Elvitte, még előtte mondtam is, hogy ha felmerülne kérdésként, akkor olaj, gyertyák szűrők cserélve lettek. Aztán jött a telefon, hogy nem adják meg a műszakit, amíg mind a négy lengéscsillapítót ki nem cseréljük. Indult a para, már egy hónapja nincs műszaki a kocsin, amit minden nap használunk, plusz a lengéscsillapító csere ismeretesen nem az olcsó mulatságok közé tartozik. Este felhívtam egy újabb ismerős magyar srácot, aki az Iveco szervizben dolgozik, és korábban ajánlott egy szerelőt, csak trehány módon elhánytam a számát. Reggel pedig felhívtam a szerelőt, hogy vinném hozzájuk a kocsit. Délután odamentem, megnézték, megállapították, hogy tényleg kuka a négy lengéscsillapító, megrendelték az alkatrészt, másnap beszerelték, levizsgáztatták, fizettem, nap végére megvolt az egész cakli-pakli. A havi költségvetésünket kicsit megbolygatta ez a nem várt kiadás, viszont a kocsi futóműve fényéveket javult. Az egészben az a bosszantó, hogy a lengéscsillapítók már akkor rosszak voltak, mikor megvettük az autót, csak elfelejtettük átnézetni egy szakemberrel. Tanulság, ne vegyél hirtelen szerelemből, átnézetés nélkül használt autót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése