Újabb dögunalmas, „nemkirándulós” bejegyzés.
Ez van.
Nem csak kirándulások történnek velünk.
Ez van.
Nem csak kirándulások történnek velünk.
Nyelvtanulásunk az elmúlt pár hónapban igencsak megfeneklett. Egymás után két görög tanfolyamról is sikerült lecsúszni. Autodidakta módon pedig nem megy a dolog, be kell lássunk. A jó hír az, hogy találtunk ugyan egy nagyon intenzív tanfolyamot, ami ráadásul nem is drága. A rossz hír pedig, hogy a jelentkezési határidő után próbáltunk befurakodni a csoportba, ami már tele volt.
Miután éreztük, hogy ez így nem mehet tovább, az angol felé fordítottuk tekintetünket. Egyrészt nekem még van egy kitűzött, de el nem ért célom. IELTS nyelvvizsga 6,5 szint. Másrészt Zsófi is szeretne fejlődni főleg szakmai angol terén. Nekiálltunk hát keresgélni a neten.
Zsófi egy tanárnőt talált, aki házhoz jön és árban is elég jó. A koncepció az lett volna, hogy heti egyszer jön másfél órára, elsősorban Zsófit tanítja üzleti angolra, én pedig csak másodhegedűsként vennék részt az órákon. Mellette pedig heti egy napot eljárok még külön. Az első órán kiderült, hogy nem egyre gondoltunk. A tanárnő valószínűleg inkább alacsonyabb szinten lehet jó. Persze ő is érezte a dolgot, ezért visszamondta az órákat.
Én emellett találtam egy másik tanárt, Davidet, aki kicsit Steve Jobs-ra hasonlít. A múlt hét elején volt a szintfelmérő, ami alapján heti 1x2 órát és rengeteg házi feladatot javasolt. Elfogadtam, úgyhogy tegnap megvolt az első óra.
Az első benyomások nagyon pozitívak. David egy szimpatikus angol úr, akiről minden pillanatban érződik, hogy profi tanár. Nagyon sok témában lehet vele beszélgetni, ugyanakkor nem úszik el az óra, remekül irányítja a beszélgetések és az óra menetét. Cseke tanárnőnél éreztem anno ugyanezt.
És hogy miért jó angolul tanulni angolt? Ha megfeneklesz egy mondat felénél, nem jön a magyar nyelvű mentőhajó, amivel kimagyarázhatod magad. Angolul kell leküzdened mondandód a homokpadról.
Az óra végén, az ígérteknek megfelelően rengeteg házit kaptam. Lusta diákhoz mélán próbáltam jelezni, hogy soknak találom. David válasza egy Vonnegut idézettel foglalható össze: „So, it goes.” vagyis „Így megy ez.”
Miután éreztük, hogy ez így nem mehet tovább, az angol felé fordítottuk tekintetünket. Egyrészt nekem még van egy kitűzött, de el nem ért célom. IELTS nyelvvizsga 6,5 szint. Másrészt Zsófi is szeretne fejlődni főleg szakmai angol terén. Nekiálltunk hát keresgélni a neten.
Zsófi egy tanárnőt talált, aki házhoz jön és árban is elég jó. A koncepció az lett volna, hogy heti egyszer jön másfél órára, elsősorban Zsófit tanítja üzleti angolra, én pedig csak másodhegedűsként vennék részt az órákon. Mellette pedig heti egy napot eljárok még külön. Az első órán kiderült, hogy nem egyre gondoltunk. A tanárnő valószínűleg inkább alacsonyabb szinten lehet jó. Persze ő is érezte a dolgot, ezért visszamondta az órákat.
Én emellett találtam egy másik tanárt, Davidet, aki kicsit Steve Jobs-ra hasonlít. A múlt hét elején volt a szintfelmérő, ami alapján heti 1x2 órát és rengeteg házi feladatot javasolt. Elfogadtam, úgyhogy tegnap megvolt az első óra.
Az első benyomások nagyon pozitívak. David egy szimpatikus angol úr, akiről minden pillanatban érződik, hogy profi tanár. Nagyon sok témában lehet vele beszélgetni, ugyanakkor nem úszik el az óra, remekül irányítja a beszélgetések és az óra menetét. Cseke tanárnőnél éreztem anno ugyanezt.
És hogy miért jó angolul tanulni angolt? Ha megfeneklesz egy mondat felénél, nem jön a magyar nyelvű mentőhajó, amivel kimagyarázhatod magad. Angolul kell leküzdened mondandód a homokpadról.
Az óra végén, az ígérteknek megfelelően rengeteg házit kaptam. Lusta diákhoz mélán próbáltam jelezni, hogy soknak találom. David válasza egy Vonnegut idézettel foglalható össze: „So, it goes.” vagyis „Így megy ez.”
