Zsófitól karácsonyra egy szódagépet kaptam. Ami ott állt dobozban a
A szódagépnek persze előzményei vannak. Egy mondatban annyi, hogy én kérem akartam szifont hozni, de a patront kiszedették a bőröndből. Itt pedig nem divat a bubis víz. Ha lehet is kapni kóla árban van. Aztán megláttam, hogy a SodaStream forgalmaz itt is szódagépeket. A következő gondom az volt, hogy ahhoz drágának találtam, hogy befürödjek vele. Mert ha nem csinál elég szúrós vizet, akkor oda a dédelgetett fröccsélmény. Szerencsére, miközben épp ezen agyaltam, egy új zélandi blogger, Pappito beszámolt saját hasonló szerzeményéről. Gyors levélváltás után megbizonyosodtam arról, hogy nem fogok mellé, ha ezt a márkát választom. Már csak a beszerzés volt hátra, de Zsófi megelőzött és kijelentette, hogy ez a karácsonyi ajándékom, de nem bonthatom ki…
Most kibonthattam. A szerkezet pofon egyszerű, aki a klasszikus szódásszifonnal tud szódát csinálni, annak a SodaStream gépeivel is menni fog a nedű előállítása. A csomagban található két nyomásálló egy literes műanyag flaska, ebbe kell vizet tölteni, majd a géppel széndioxiddal dúsítani. A hagyományos szódásszifonnal szemben nagy előnye, hogy fokozatmentesen szabályozhatjuk, mennyi buborék kerüljön a vízbe. Arról pedig, hogy ne robbantsuk fel a rendszert, egy szelep gondoskodik.
A SodaStream mindenféle szörpöket is árul, hogy ezzel növelje gépei eladását, de mi nem élünk ilyenekkel.
Összességében Magyarországon nem éri meg ilyet venni, amíg lehet kapni hagyományos szódásszifont, de ha a világ olyan szegletében élsz ahol a szóda kuriózum, ott simán. Számos országban forgalmazzák a szerkentyűt.
Zsófi tőlem bicajt kapott, amiről már meséltünk itt a blogon.
Maradjatok vonalban, hamarosan mesélünk az otthon töltött időről is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése