2010. december 21., kedd

Autók a tenger felé


Éppen két hónapja, hogy megvettük az autónkat. Azóta rendszeresen használjuk, és szép lassan a helyükre kerültek a dolgok. Először minden új és érdekes volt, mostanra viszont, hogy megszoktuk a jobbkormányos közlekedést, kikristályosodtak a lényeges különbségek a magyarországi és a ciprusi közlekedés között.

Index
Az itteni autótulajdonosok nagy része kíméli az autóját, ezért aztán az indexkart is igyekeznek megvédeni az idő előtti kopástól. Gondolom cserébe kifejlődött valamiféle mentális képességük, amivel megérzik, ha a másik autós irányt kíván változtatni. Szerintem itt még indexizzó nem égett ki.

Duda
A helyi autóvezetőket szerintem még a kresz oktatás előtt levizsgáztatják a „dudaszóval, mint unáris ábécével való kommunikáció” című tantárgyból. A helyiek ugyanis nagyon profik. Az alapérzelmek (érdeklődés, öröm, meglepetés, szomorúság, harag, undor, megvetés szégyen, félelem) kifejezési készsége dudálással itt még csak a kommunikáció alapjainak ismerete.

Fényszórók
Az indexnél leírt kíméletesség itt is jellemző. Én, ha kocsiba ülök, elsők között kapcsolom fel a fényszórót. Ehhez képest jött már szembe velem éjszaka a városban kivilágítatlan autó. A sofőrnek gondolom jó szeme volt, még látott vezetni.

Sebesség korlátok
Városban 50, lakott területen kívül 80, autópályán 100 km/h a megengedett sebesség. Arról lehet vitázni, hogy ez elég, vagy nem, csak fölösleges. A szabály az szabály. A rend őrei pedig állítólag be is tartatják. Mi még nem futottunk bele traffipaxba, viszont azt hallottuk, hogy a büntik kb. olyanok, mint otthon. Itt is vannak gyorshajtók persze, de mi nem tartozunk közéjük. Tudom, hogy nehéz rólam elképzelni, de ez van. A boci nem szeret gyorsan menni. A távolságok is kisebbek és a fogyasztásnak is jót tesz.
A gyorshajtók külön kasztja a motoros. A gyorshajtó motorosnál csak a bukósisak nélkül, rövidgatyában, meg pólóban gyorshajtó motoros a szebb látvány. Elég gyakori jelenség.

Körforgalom
Itt is, ahogy otthon nagyon népszerű a körforgalom. Annak is a két sávos fajtája. Először volt para, mert otthon elég ritka a kétsávos. Aztán szépen megtanultuk a használatát.
Szép több sávos körforgalom használat: Ha az első kijáraton akarsz kihajtani, besorolsz a külső sávba, egyébként a belsőbe. Amikor üres a sávod behajtasz. Ha a belső sávba hajtottál, miután elhagytad a kijáratod előtti utolsó kijáratot, kisorolsz, majd kihajtasz.
Helyi többsávos körforgalom használat: Vársz, míg senki nem jön semelyik sávban. Behajtasz valahová. Kihajtasz valahogy. Ha nem férsz ki a belső sávból, jelzed a környezetednek a problémádat (dudálsz). Ha bevágnak eléd, úriember modorában közlöd a másikkal, hogy nem volt fair, amit csinált (Na, mit nyomsz meg?).

Gyalogátkelők
Ez itt nem Svájc, ahol gyalogosként elég csak az átkelésre gondolnod, hogy megálljanak az autók. Itt meg kell várod a pillanatot, mikor az úton nincsenek autók. Emlékeztek a régi videójátékra, mikor a kis békával át kell kelni a forgalmas úton? Ugyanaz, csak itt nincs másik élet.
A lámpás gyalogátkelőkről már tettem említést, mikor a gyalogos közlekedést veséztem. Az elmondottak még mindig igazak. Annyira igazak, hogy ha autósként megállsz egy gyalogátkelőnél ahol piros a lámpa, de nincs gyalogos – néha akkor is, ha van – a mögötted jövő finoman figyelmeztet (dudál), hogy hajts tovább. Ha megállsz egy jelzőlámpa nélküli zebránál, hogy elengedj egy gyalogost, a gyalogos rád csodálkozik.

Parkolás
Szerintem már arról is írtam, hogy ha itt valaki megunja használni az autót, egyszerűen kiszáll belőle. Kis túlzással ott, és amikor kedve tartja. Az út szélén vagy a külső sávban mindig lehet látni parkoló autót. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy alapvető hibákat követnek el a épületek tervezésénél. A parkolóhelyeket mindig alultervezik. Legyen szó lakó-, vagy középületről.
Ráadásul a helyiek – tisztelet a kivételnek – nem tudnak parkolni. Kis helyekre nem mernek beállni, gyakran másfél, vagy két helyet foglalnak el, folyton megtörik, vagy meghúzzák saját és/vagy mások autóját miközben ki vagy épp beállnak a parkolóhelyre. A divat pedig itt is hódít, benga nagy szedánokkal, vagy épp luxusterepjárókkal közlekedik, aki megteheti.
Szóval a javaslatom, hogy senki ne vegyen méregdrága autót ide. A szívem szakad meg, mikor egy-egy lezúzott oldalú Z4-et látok, pedig nem is az enyém.

Dugók
Mindig az a legnagyobb dugó, amiben éppen vesztegelsz. Hiába is magyaráznám a helyieknek, hogy nem láttak még rendes dugót. Mint ahogy egy manhattani hiába magyarázná egy pestinek. A tény viszont, hogy sokkal nagyobb dugókban edződtem, véget érhetetlen türelmet ad az itteni dugók végigvárásához. Már ha belefutok. De dugóba viszonylag ritkán futok. A helyiek viszont nagyon be tudnak gurulni a dugón. Mindenki ideges, és sűrűn beszélgetnek egymással az autósok(ugye tudjátok). Ilyenkor jobb nem közéjük állni se gyalog, se biciklivel, se kocsival.

Előzékenység
Bár a zipzár elvet nem ismerik a helyiek – illetve hol itt, hol ott foghíjas zipzár, amit megvalósítanak – ennek ellenére be, vagy ki szokták engedni az éppen rászorulót.

Összegzésképp elmondhatjuk, hogy a közlekedés itt egy káosz. Egy „jól működő káosz” ahogy egy évek óta itt élő magyar srác fogalmazott. A parkolást leszámítva viszonylag ritkán törik az autókat, valamit mások testi épségét veszélyeztető félőrült is csak elvétve akad. Ahol lehet, ott a forgalom dinamikusan halad, mellette pedig érezhető az egymásra vigyázni akarás.

Jobban szeretek itt autózni, mint otthon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése