Az elmúlt hét rendkívül tartalmas volt számomra. Hétfőn a 3. interjúmra készültem egy ügyvégi irodába. Az ezt megelőző kettőn szerzett tapasztalataim alapján már tudtam, hogy milyen kérdések lesznek, felkészülve indultam neki. Éreztem, hogy szimpatikus vagyok nekik, és hogy jól ment.
Másnap hívtak, hogy szerdán kezdhetek. Lévén, hogy ciprusi ügyvégi irodáról van szó, a főtevékenység is elég egyértelmű. Amit nekem csinálnom kell, az az otthoni ügyvédbojtárnak megfelelő. Egyenlőre minden percem azzal telik, hogy tanulom az angol jogi terminológiát, és próbálom megérteni mi hogyan megy.
Az irodának kettő tulajdonosa van, egy ötvenes nő és egy hatvanas férfi. Rajtuk kívül 3-4 ügyvéd dolgozik, valamint mi, a jelöltek kb. 10-en, és 6-7 további alkalmazott.
Sok a fiatal, a hangulat is baráti. Mindenki nagyon segítőkész. A ciprusi angolon nagyon jól szórakozom (gondolom ők is az enyémen). Az „s” betűt nem igazán ismerik, helyette „sz”-t mondanak. Például: shipping = szipping, share=szer.
Pénteken behívatott az ügyvédnő, beszélgettünk arról, hogy mik a tervei velem. Három cégalapítás van most előkészületben, mindhárom angolul. Néhány hét múlva kerülnek olyan állapotba, amikor elkezdődik a munka velük. Addigra kell mindent megtanulnom ebben a témában, és megkapom őket. Szóval addig tanulás, tanulás és tanulás.
Mivel nem terveztek új embert felvenni az irodába, felszerelésem és gépem sem volt a héten. A laptopot megrendelték még kedden, de ugye mint tudjuk, a ciprusiak nem kapkodják el a dolgokat. A jelmondat: NO STRESS!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése