Országot, lakóhelyet váltani anyagi beruházás is. Mikor mi belevágtunk, összeszedtük minden mozdítható vagyonkánkat, költségvetés-terveket kovácsoltunk, még annak ellenére is, hogy ez egy kis költségű utazás. Mondom ezt azért, mert az EU-n belül maradtunk, ami azt jelenti, hogy semmi adminisztrációs és orvosi költségünk nem volt, és a repülőjegyek sem kerültek egy kisebb vagyonba. Az is csökkentette a szükséges pénzmagot, illetve segített tervezhetőbbé tenni, hogy tudtuk, engem biztos munka vár, ami az ideérkezésünk után már egy hónappal fizut ad a háztartásunknak.
Most, hogy mindketten megkaptuk az első havi jól megérdemeltet, lezárult az a része az áttelepülésünknek, amire otthon kellett spórolni. Terveink nem tértek el jelentősen a tényektől. De most lássuk a részleteket, mi mennyibe került.
Kocsi: A legnagyobb tétel az autó vásárlása volt. Negyvenhét százalékot vitt el a megspórolt pénzünkből. Ebben nemcsak az autó ára, hanem a biztosítás, és a tankolások is benne van. Az átírásnak 10 euró alatti költsége volt csupán. Az autónál meg kell említenünk, hogy itt azért elengedtük magunkat. Körülbelül egyharmaddal többet adtunk végül az autóért, mint eredetileg terveztük, sőt a biztosítás költségei is magasabbak, mert kabriót vettünk.
Lakás: Ide tartozik az első havi bérleti díj, a kaució, ami az itt megszokott egy havi díjnak felel meg, valamint ide vettem az internet költségeit is. Ott is volt kaució, meg bekötési díj. Mindez tizenhét százalékát vitte az önerőnek.
Szálloda: A szállodánk költségei nagyon alacsonyak voltak, köszönhetően annak, hogy csak két napot laktunk ott. A munkaadóim segítettek lakást keresni, és az egyik kollegám egy kis ideig ingatlanügynökké válva már a szóba jöhető lakások listájával a kezében várt minket. Utólag látjuk, mekkora kincs is volt ez, Zsófi egyik kolléganője egy havi fizetésének megfelelő összeget hagyott a hotelban, mire egyáltalán talált lakást. Ez a kettő százalék épp ezért nagy szerencse.
Bevásárlás: Ide került minden tétel, ami nem ennivaló. Nem vettünk szinte semmit, csak ami tényleg kellett. Tányér, pohár, lábas, pléd, párna, vasaló, miegymás. Azért szép lassan meglett minden. Vagy ami nem, arra nem is volt igazán szükség egy hónapig. Eredmény pedig egy a büdzsében alig látható három százalék.
Tartalék: A hónap felénél, miután minden fontosat megvettünk, és már kezdett látszani a vége, eldöntöttük, hogy képezünk egy vésztartalékot. Ehhez a pénzhez tényleg csak akkor nyúlunk, ha nagy a gebasz, menekülni kell. Reméljük nem lesz „Katalinka szállj el, jönnek a törökök...” és bármi van, elég lesz a tizennyolc százalék tartalék. Valamint azt is reméljük, idővel ez az összeg gyarapodni fog.
Egyéb: A végére hagytam a mindenmást. Természetesen nem vezettünk csak felületes költségvetési számításokat, így aztán viszonylag magas, tizenhárom százalék az a rész, amivel nem tudunk fillérre elszámolni. Illetve dehogynem tudunk, csak nem erőltetjük meg magunkat. Itt vannak olyanok, mint mobiltelefon, jeges kávé a tengerparton, koktélozás a naplementében, taxi, mindennapi betevő, heti 4 kiló paradicsom és 2 kiló szőlő, airport shuttle és társai. Valójában a bevásárlás, és az egyéb kategória kicsit összemosódik, nem is tudom miért így csoportosítottam,de már így marad.
Repülőhegyek: A repülőjegyeket annyival korábban vettük meg, hogy nem kerültek bele a számításba, de a teljesség kedvéért megemlítem őket. Az összegzésben csak az itteni költségeink szerepelnek. A jegyek ára körülbelül hét százalékkal emeli a teljes költségvetést.
Ha majd eltelt pár hónap, valamilyen hasonló százalékos formában elmesélem, mire megy el egy havi fizunk. Addig is maradjatok vonalban!
Most, hogy mindketten megkaptuk az első havi jól megérdemeltet, lezárult az a része az áttelepülésünknek, amire otthon kellett spórolni. Terveink nem tértek el jelentősen a tényektől. De most lássuk a részleteket, mi mennyibe került.
Kocsi: A legnagyobb tétel az autó vásárlása volt. Negyvenhét százalékot vitt el a megspórolt pénzünkből. Ebben nemcsak az autó ára, hanem a biztosítás, és a tankolások is benne van. Az átírásnak 10 euró alatti költsége volt csupán. Az autónál meg kell említenünk, hogy itt azért elengedtük magunkat. Körülbelül egyharmaddal többet adtunk végül az autóért, mint eredetileg terveztük, sőt a biztosítás költségei is magasabbak, mert kabriót vettünk.
Lakás: Ide tartozik az első havi bérleti díj, a kaució, ami az itt megszokott egy havi díjnak felel meg, valamint ide vettem az internet költségeit is. Ott is volt kaució, meg bekötési díj. Mindez tizenhét százalékát vitte az önerőnek.
Szálloda: A szállodánk költségei nagyon alacsonyak voltak, köszönhetően annak, hogy csak két napot laktunk ott. A munkaadóim segítettek lakást keresni, és az egyik kollegám egy kis ideig ingatlanügynökké válva már a szóba jöhető lakások listájával a kezében várt minket. Utólag látjuk, mekkora kincs is volt ez, Zsófi egyik kolléganője egy havi fizetésének megfelelő összeget hagyott a hotelban, mire egyáltalán talált lakást. Ez a kettő százalék épp ezért nagy szerencse.
Bevásárlás: Ide került minden tétel, ami nem ennivaló. Nem vettünk szinte semmit, csak ami tényleg kellett. Tányér, pohár, lábas, pléd, párna, vasaló, miegymás. Azért szép lassan meglett minden. Vagy ami nem, arra nem is volt igazán szükség egy hónapig. Eredmény pedig egy a büdzsében alig látható három százalék.
Tartalék: A hónap felénél, miután minden fontosat megvettünk, és már kezdett látszani a vége, eldöntöttük, hogy képezünk egy vésztartalékot. Ehhez a pénzhez tényleg csak akkor nyúlunk, ha nagy a gebasz, menekülni kell. Reméljük nem lesz „Katalinka szállj el, jönnek a törökök...” és bármi van, elég lesz a tizennyolc százalék tartalék. Valamint azt is reméljük, idővel ez az összeg gyarapodni fog.
Egyéb: A végére hagytam a mindenmást. Természetesen nem vezettünk csak felületes költségvetési számításokat, így aztán viszonylag magas, tizenhárom százalék az a rész, amivel nem tudunk fillérre elszámolni. Illetve dehogynem tudunk, csak nem erőltetjük meg magunkat. Itt vannak olyanok, mint mobiltelefon, jeges kávé a tengerparton, koktélozás a naplementében, taxi, mindennapi betevő, heti 4 kiló paradicsom és 2 kiló szőlő, airport shuttle és társai. Valójában a bevásárlás, és az egyéb kategória kicsit összemosódik, nem is tudom miért így csoportosítottam,de már így marad.
Repülőhegyek: A repülőjegyeket annyival korábban vettük meg, hogy nem kerültek bele a számításba, de a teljesség kedvéért megemlítem őket. Az összegzésben csak az itteni költségeink szerepelnek. A jegyek ára körülbelül hét százalékkal emeli a teljes költségvetést.
Ha majd eltelt pár hónap, valamilyen hasonló százalékos formában elmesélem, mire megy el egy havi fizunk. Addig is maradjatok vonalban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése