Itt Cipruson az élet nem túl problémás, és a bürokrácia mélységes bugyraiban se nagyon merültünk el eddig. Viszont a bankok igyekeznek ellensúlyai lenni a nagy lazaságnak. Nekem a Bank of Cyprusnál van számlám, ami mind közül a legvaskalaposabb. Ezt persze előre tudtam. Még otthon mesélte Béla, hogy ő megkérdezte a főnökét, melyiket válassza. Egy ciprusi pedig nem fog mást javasolni, minthogy menj a Bank of Cyprushoz. Nos ebbe a hibába én is beleestem. Ugyanez játszódott le: megkérdeztem a főnökömet, és ő se mondott mást.Már a számlanyitás se ment egyszerűen. Bementünk közösen, kolléga meg én, hogy nyissunk nekem egyet. Közölték, hogy normál bankszámlát nem lehet, csak olyat, ami semmi másra nem alkalmas, mint pénzt lehet rá utalni és felvenni róla. Se banki tranzakciók, se netbank, se semmi. A kolléga persze ezen berágott, felhívta pár ismerősét, majd elautóztunk a bank központi irodájába, ahol egyből nyitottak nekem olyan számlát, amihez hitelkeret ugyan nem jár, de legalább minden más tekintetben normális bankszámla.
Következő izgalom a bankkártyám megérkezése volt. Telefonáltak a kollégának, hogy megjött a bankkártyám. Másnap reggel mehetek a cég melletti bankfiókba átvenni. Reggel nyitásra oda is értem. Közölték, hogy itt bizony nincs a kártyám, miből gondoltam, hogy itt van, és egyébként is ki hívott. Mondom, nem tudom, nem engem, meg különben is, akkor hol van? Hát menjek szépen be oda, ahol a számlámat nyitották, ott lesz a kártya. Ok, taxiba be, központi irodába el. Mondom ott, hogy mi a panaszom, jöttem a kártyáért. Közölték, hogy itt nincsen. Na, akkor hol van. A srác mondja a címet. Nem ismerős. Rajzol egy térképet. Jó, elindulok, nagy a fejem, épp elkések a munkából, meg eltévedek a belvárosban gyalog. Erre cseng a telefon, hívnak a legelső helyről, hogy itt a kártya, épp most érkezett meg. Visszasétáltam, megköszöntem a reggeli tornát, aztán rohantam dolgozni.
Netbank. Olyanjuk van. A számla megkötésénél kértem, hogy nekem is legyen. Kiderült, hogy mindent, de mindent telefonon aktiválni kell. Első belépés, telefonos aktiváció. Jelszóváltás, telefonos aktiváció. Ja, és neten utalni nem lehet. Mindez persze akkor derült ki, mikor az albérleti díjat akartam küldeni. Kell hozzá egy kis biztonsági kütyü - infósoknak ugrókódos token - csak azzal lehet bármiféle tranzakciót végezni. Telefonon felhívtam a bankot, hogy akkor hogyan juthatok ilyenhez. Fáradjak be a bankba, és ott meg tudom rendelni. Befáradtam, megrendeltem. Még nem próbáltam ki, majd telefonon aktiválni kell előtte.
Sms a banki tranzakciókról. Mint páran tudjátok, még régebben írtam egy kis programot, ami a telefonomra érkező banki smseket feldolgozza, bekategorizálja, és elmenti egy excel állományba, hogy később tudjam mire mennyit költöttem. Többek közt ennek a programnak köszönhetem, hogy felvettek, és most itt vagyok. Gondoltam, akkor stílusosan itt is használnám. Telefon a banknak, hogy van-e sms szolgáltatásuk. Van, ingyenes, de fáradjak be egy fiókba, és ott kérjem meg. Nem tudnátok csak úgy bekapcsolni? Nem. Ok. Befáradtam. A bankban aztán elmondták, hogy nem úgy van az, hogy a tranzakciókról sms jön, hanem naponta, vagy hetente, vagy havonta kérhetek egyenleg lekérdezést. A programom tehát itt nem fog működni. Mindegy újraírtam, más logika szerint. De akkor is! Hol van kérem Európa?
Ja, és a nyitvatartás. Hivatalosan nyolckor, ami fél kilenc, és általában kettőig. Itt kérem az normális dolog, hogy az ember elkéredzkedik a bankba a főnökétől. Nem lehet nem munkaidőn túl ügyet intézni. Az otthoni hivatali nyitvatartás ehhez képest Kánaán.
Összegzésül annyit, hogy ha ide tévedtek, ne egy ciprusit kérdezzetek arról, hol nyissatok bankszámlát! Zsófi egy másik bankban nyitotta, és 15 perc alatt végzett úgy, hogy kézbe kapta a kártyáját, sőt a netbankja elérhetőségét is.
Egyébként olyan kitartóan mosolygok a bankfiók pultjánál, hogy a kisasszony kezd megismerni, és néha már halvány jelét látom a jövőbeni visszamosolygásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése