Pénteken, azaz a hónap utolsó munkanapján megjött az első fizum. Annyi lett, mint amennyire számítottam. Hogy pontosan mennyit is ér itt, azt bár már jobban látom, mint mikor rábólintottam az állásra, de azért még el kell telnie pár hónapnak, hogy mindent tisztán lássunk.
A BigMac index, akármennyire viccesen hangzik is, egy bevett gazdasági mérőszám, amivel a fizetések vásárlóerejét próbálják meg mérni. Két érdekessége rejlik a dolog mögött. Az egyik, hogy a BigMac annyira elterjedt árucikk, mint szinte semmi más. A kenyeret már nagyon rég lekörözte. A másik pedig, hogy a BigMac, mint egy elemű vásárlói kosár, képes felvenni a harcot bonyolultan összeállított vásárlói kosarakkal.
A BigMac index, akármennyire viccesen hangzik is, egy bevett gazdasági mérőszám, amivel a fizetések vásárlóerejét próbálják meg mérni. Két érdekessége rejlik a dolog mögött. Az egyik, hogy a BigMac annyira elterjedt árucikk, mint szinte semmi más. A kenyeret már nagyon rég lekörözte. A másik pedig, hogy a BigMac, mint egy elemű vásárlói kosár, képes felvenni a harcot bonyolultan összeállított vásárlói kosarakkal.Kétféle képpen hallottam eddig használni. Az egyik, hogy egy-egy országban hány percet kell átlagosan dolgozni egy MigMac megvételéhez, illetve, hogy egy havi jövedelemből egy adott országban hány BigMac-et lehet venni.
És akkor a számok. Otthon az utolsó fizumból 405 és fél BigMac-et tudtam volna elhozni a Móriczon álló Mekiből. Ha mindenemet pénzzé tettem volna, vagy a Mekiben a buszbérlettel is fizetni tudtam volna, akkor 439-et, meg még egy kis harapást.
Itt semmilyen egyéb juttatást nem kapok a fizumon túl, abból viszont összesen 501 BigMac jönne ki, mondjuk a larnakai tengerparti Mekiben.
Zsófinál az arány még szembetűnőbb. Ő majdnem kétszer annyi burgert tudna beburkolni havonta, mint otthon. Persze ő nem eszik Mekis kaját.
Mindebből úgy látszik, nemcsak szám szerint jobb a fizunk, de a vásárlóereje is nagyobb. Persze tudjátok, van ez a mondás, amit tévesen Churchillnek tulajdonyítanak:
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.”
És akkor a számok. Otthon az utolsó fizumból 405 és fél BigMac-et tudtam volna elhozni a Móriczon álló Mekiből. Ha mindenemet pénzzé tettem volna, vagy a Mekiben a buszbérlettel is fizetni tudtam volna, akkor 439-et, meg még egy kis harapást.
Itt semmilyen egyéb juttatást nem kapok a fizumon túl, abból viszont összesen 501 BigMac jönne ki, mondjuk a larnakai tengerparti Mekiben.
Zsófinál az arány még szembetűnőbb. Ő majdnem kétszer annyi burgert tudna beburkolni havonta, mint otthon. Persze ő nem eszik Mekis kaját.
Mindebből úgy látszik, nemcsak szám szerint jobb a fizunk, de a vásárlóereje is nagyobb. Persze tudjátok, van ez a mondás, amit tévesen Churchillnek tulajdonyítanak:
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése